Vállalatunk lehetőségeinek és veszélyeinek elemzése
Agrármenedzsment | Szerző: Dr. Nábrádi András (Debreceni Egyetem)
Az ágazathoz kapcsolódóan a jövőben várható lehetőségeket és veszélyeket a missziónak alárendelve kell mérlegelni, számba venni. Tételezzük fel, hogy a példánkul szolgáló honi baronfiágazat küldetése az, hogy a jövőben prosperáló, a fenntartható fejlődés igényeit kielégítő, az egészséges táplálkozást elősegítő ágazat kerüljön kialakításra. Cikkünkben most a külső-belső gazdasági környezetben feltételezhetően beálló változásokat vesszük sorra e missziónak alárendelve.
Mint az 1. táblázatban látható, a külső gazdasági környezetben valószínűsíthető változásokat úgy csoportosítottuk, hogy melyek lehetnek azok, amelyek a jövőben lehetőségként szolgálnak, és melyek azok, amelyek veszélyeket hordozhatnak magukban a misszióban megfogalmazott elvárásokra nézve. A lehetőség-veszély mátrix már önmagában is segíthet a jövő stratégiájának kialakításában, hiszen a veszélyek eliminálása, a lehetőségek felkarolása, azokra akciótervek kidolgozása ad iránymutatást.
1. táblázat. A baromfi ágazat lehetőség-veszély mátrixa
Forrás: Bartha A. (2010) adatgyűjtése alapján saját szerkesztés
A külső környezet értékelése
A külső környezet számszerűsítésére alkalmas eljárás az ún. Külső Faktor Értékelő Mátrix (KFÉM). A KFÉM egyetlen számmal jellemzi az ágazat lehetőségeit és veszélyeit. Hogyan kell ezt kialakítani? A módszer lényegét a 1. ábra szemlélteti.
1. ábra. A Külső Faktor Értékelő Mátrix felépítése
Forrás: Saját szerkesztés
Az ábrán a KFÉM-ot, illetve a kiszámítás menetét követhetjük nyomon. Az eljárás lényege az, hogy kiválasztjuk a legjelentősebb 10–20, az ágazat számára lehetőségeket vagy veszélyeket jelentő külső faktort. Ezt követően minden egyes veszélyhez és lehetőséghez súlyt rendelünk 0 és 1 között. A 0 azt jelenti, hogy nem fontos, az 1 pedig azt, hogy rendkívül fontos a tényező szerepe. A súly a relatív fontosságát mutatja annak, hogy a cég vagy ágazat, sikeres legyen az élelmiszer-gazdaságban. Fontos, hogy a súlyok összege 1 legyen.
Ezt követően rangsort állítunk fel a tényezők között. Minden egyes faktort 1-től 4-ig minősítünk attól függően, hogy a cég/ágazat jelenlegi stratégiája, jelenlegi helyzete mennyiben felel meg az elvárásoknak. Ahol a faktor értéke 4, ott maximálisan, a 3-as értéknél az átlag felett, a 2-esnél átlagosan, az 1-esnél pedig a gyengén.
Ezután ki kell számolni minden egyes súlyozott értéket (összeszorozni), és a súlyozott mutatókat összegezni. Az eredmény legkisebb értéke 1, legnagyobb 4, az átlaga pedig 2,5. A 4-es azt jelenti, hogy az ágazatnak jelentős ereje van a lehetőségek kihasználására, és arra, hogy a külső veszélyekkel megbirkózzon. Az 1-es pedig ennek ellentétje, vagyis az ágazat nincs felkészülve a lehetőségek kihasználására, és arra sem, hogy a jövőben bekövetkező veszélyeket, fenyegetettségeket kivédje.
A következőkben bemutatjuk a baromfiágazat KFÉM mátrixát, amelyet a sertéságazatra dolgoztunk ki, majd adaptáltunk a baromfi szektorra (2. táblázat).
A KFÉM értéke 1,9376 lett, ami jóval az átlag alatti mutatószám. Ez összességében azt mutatja, hogy jelenleg a baromfi ágazat nincs felkészülve a külső környezet kihívásaira, veszélyeire, a lehetőségeket pedig nem képes kihasználni. E summázott megállapítás az ágazat stratégiai választásánál lesz mérvadó, amikor is arra teszünk javaslatot, hogy milyen lépéseket tegyünk mindezek kivédésére.
2. táblázat. A baromfi termékpálya Külső Faktor Értékelő Mátrixa
Forrás: Bartha A. feldolgozása alapján, saját szerkesztés
A belső környezet értékelése
A külső környezet elemzésével párhuzamosan a belső elemzéseket is el kell végezni. A belső elemzésre is több eljárás áll rendelkezésre, melyekből a Kulcsfontosságú Belső Tényezők elemzése, valamint a Belső Faktor Értékelő Mátrix eljárásokat (BFÉM) emeljük ki.
A belső elemzés egy ágazat vizsgálatánál kiterjedhet a teljes vertikum szereplőire, illetve tevékenységére. Egy adott állattenyésztési ágazat esetében például vizsgálhatjuk a genetikai adottságokat, a fajtaösszetételt, a takarmányozást, annak korszerűségét, az alkalmazott technológiát, az állat-egészségügyi helyzetet, a humán erőforrás ellátottságát, a termékfeldolgozást, a marketing és kereskedelem jelenlegi helyét, szerepét, az integráció és a szerveződés mélységét, a szaktanácsadás, a szakhatósági szabályozás, illetve az érdekképviseletek szerepét az ágazat belső életében. A belső elemzés mindig a jelenre épít, mindig a jelenben vizsgál, és azt értékeli, hogy a szervezet/ágazat e tényezők közül hol rendelkezik előnyökkel, illetve hátrányokkal. A jelen belső elemzése is – csak úgy, mint a külső faktorértékek estében – mindig a missziónak és a víziónak alárendelten kell, hogy történjen.
Ha egy szervezet, vállalkozás belső tényezőit értékeljük, akkor az ún. Kulcsfontosságú Belső Tényezők módszerét alkalmazhatjuk. A vizsgálatot egy vállalkozás esetében a 2. ábra szerint indokolt kiterjeszteni.
Az értékelés, elemzés itt is számos tényezőt foglal magába. Amit ismételten hangsúlyozni kell: a belső értékelés mindig a jelenre vonatkozik, azt elemzi, hogy a szervezet a küldetésében, jövőképében rögzítetteknek, az elérendő céloknak megfelelően milyen előnyökkel vagy hátrányokkal rendelkezik. A továbbiakban a baromfiágazat erősségeit és gyengeségeit mutatjuk be. A hozott példa elsősorban szemléltető jellegű (3. táblázat).
Az előnyök és hátrányok számbavétele különböző lehet egy vállalat és egy ágazat esetében. A vállalat esetében a 2. ábrán felsorolt szempontrendszer alapján indokolt mérlegelni, más viszont egy ágazati elemzés, ahol a 3. táblázatban kiemelt tényezőkre érdemes koncentrálni. Azáltal, hogy az előnyöket és a hátrányokat sorra rögzítettük, ismét egy lépést tettünk a helyes stratégia kialakításának irányába. A küldetésben megfogalmazottak elérése, megtartása érdekében a jelenlegi előnyök megtartása és a hátrányok felszámolása jelentheti az üdvözítő megoldást.
2. ábra. A kulcsfontosságú belső tényezők értékelése
Forrás: Saját összeállítás
Az előnyök és hátrányok számszerűsítése
A számszerűsíthetőség fontos metódusa a külső faktorértékelő mátrixhoz hasonlóan a Belső Faktor Értékelő Mátrix, amelyben az ágazat belső tényezőit, ebben az esetben is az előnyöket és hátrányokat egyetlen számmal fejezzük ki.
3. táblázat. A baromfiágazat előny-hátrány mátrixa
Forrás: Bartha A. (2010) adatgyűjtése alapján, saját feldolgozás
A Belső Faktor Értékelő Mátrixot a KFÉM-hez hasonló metódussal kell felvenni. Itt is elsőként számba kell venni azt a 10–20 jelentős belső faktort, amely a szervezetben/ágazatban előnyként, illetve hátrányként jelentkezik. Indokolt használni, százalékot, hányadost, összehasonlító adatokat. Amikor ezeket számba vettük, minden egyes előnyhöz, hátrányhoz súlyt rendelünk 0-tól 1-ig. A nulla a kevésbé fontos, az egy a rendkívül fontos. A súly a relatív fontosságát mutatja annak, hogy a szervezet/ágazat sikeres legyen az élelmiszergazdaságban. Ebben az esetben is a súlyok összege 1 kell, hogy legyen. Ezt követően ismét rangsorolás következik 1-től 4-ig. Minden belső faktort rangsorolunk, ami azt jelzi, hogy a szervezet/ágazat jelenleg mennyire erős vagy gyenge a stratégiai vízió és misszió megvalósításában. A nagyon erős a 4-es, a 3-as az erős, a 2-es a gyenge, az 1-es pedig a nagyon gyenge értéket képviseli. Ezt követően kiszámoljuk a súlyozott értéket, és összegzéssel megállapítjuk a BFÉM mutatóját. Jelen esetben is az eredmények összege egy és négy között változik, az 1 azt mutatja, hogy az ágazat hátrányai a stratégiai célkitűzésben megfogalmazott missziónak és víziónak nem felelnek meg. A 4-hez közeli értékek viszont jelzik, hogy a jelenlegi belső környezet támogatja a célkitűzések elérését.
A baromfi termékpálya belső faktor értékelő mátrixát a 4. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat szerint a Belső Faktor Értékelő Mátrix összevont értéke 1,995 lett, ami arra utal, hogy jelenleg a baromfiágazat küldetésében és víziójában megfogalmazottaknak a „jövőben prosperáló, a fenntartható fejlődés igényeit kielégítő az egészséges táplálkozást elősegítő ágazat” nem felel meg.
4. táblázat. A baromfi termékpálya belső faktor értékelő mátrixa
Forrás: Bartha A.(2010) feldolgozása alapján saját feldolgozás
A külső és belső értékelő mátrix eredményének összevonása az úgynevezett külső-belső értékelő mátrixon ábrázolható, amely stratégiai döntéseket, célkitűzéseket alapozhat meg. Ezt mutatja be a 3. ábra.
3. ábra. Külső/belső döntés-előkészítő mátrix
Forrás: David (2007) alapján saját szerkesztés
A 3. ábrán a külső-belső mátrix látható, amelyben az átló mentén a választást tüntettük fel, tőle balra a fejlesztés lehetőségét, jobbra pedig a leépítés és visszavonulás javaslatait láthatjuk. Egyértelmű, hogy a magas külső faktor egy magas belső faktor eredményével párosulva a fejlesztést javasolja, indukálja. Ezzel ellentétes az, amikor mindkét faktor, mind a külső, mind a belső faktorok súlyozott összege az 1-hez közelít, ami a visszavonulás, a leépítés stratégiáját célozza meg.
Mintapéldánkban mind a külső, mind a belső értékelő mátrix eredménye 1,9 körüli, ami arra mutat rá, hogy jelen helyzetben a baromfiágazat nincs felkészülve a jövő veszélyeire, nem tudja kihasználni a lehetőségeket, a jelenlegi hátrányok, és előnyök összevont standardizált összege pedig azt mutatja, hogy a mostani állapot fenntartása esetén inkább a leépítés, mintsem a fejlesztés indokolt az ágazatban. (Természetesen ez csak egy mintapélda, nehogy valaki ezt idézze akkor, amikor a baromfiágazat versenyképességét hivatott elemezni!)
Hogyan tudjuk feltárni akár a fejlesztésnek, akár a leépítésnek az egymásra épülő elemeit? Ehhez nyújt segítséget a problémafa, illetve célfa logikai elemzési módszer használata, amely módszereket a következő cikkünkben ismertetjük.
1. táblázat. A baromfi ágazat lehetőség-veszély mátrixa
Forrás: Bartha A. (2010) adatgyűjtése alapján saját szerkesztés
A külső környezet értékelése
A külső környezet számszerűsítésére alkalmas eljárás az ún. Külső Faktor Értékelő Mátrix (KFÉM). A KFÉM egyetlen számmal jellemzi az ágazat lehetőségeit és veszélyeit. Hogyan kell ezt kialakítani? A módszer lényegét a 1. ábra szemlélteti.
1. ábra. A Külső Faktor Értékelő Mátrix felépítése
Forrás: Saját szerkesztés
Az ábrán a KFÉM-ot, illetve a kiszámítás menetét követhetjük nyomon. Az eljárás lényege az, hogy kiválasztjuk a legjelentősebb 10–20, az ágazat számára lehetőségeket vagy veszélyeket jelentő külső faktort. Ezt követően minden egyes veszélyhez és lehetőséghez súlyt rendelünk 0 és 1 között. A 0 azt jelenti, hogy nem fontos, az 1 pedig azt, hogy rendkívül fontos a tényező szerepe. A súly a relatív fontosságát mutatja annak, hogy a cég vagy ágazat, sikeres legyen az élelmiszer-gazdaságban. Fontos, hogy a súlyok összege 1 legyen.
Ezt követően rangsort állítunk fel a tényezők között. Minden egyes faktort 1-től 4-ig minősítünk attól függően, hogy a cég/ágazat jelenlegi stratégiája, jelenlegi helyzete mennyiben felel meg az elvárásoknak. Ahol a faktor értéke 4, ott maximálisan, a 3-as értéknél az átlag felett, a 2-esnél átlagosan, az 1-esnél pedig a gyengén.
Ezután ki kell számolni minden egyes súlyozott értéket (összeszorozni), és a súlyozott mutatókat összegezni. Az eredmény legkisebb értéke 1, legnagyobb 4, az átlaga pedig 2,5. A 4-es azt jelenti, hogy az ágazatnak jelentős ereje van a lehetőségek kihasználására, és arra, hogy a külső veszélyekkel megbirkózzon. Az 1-es pedig ennek ellentétje, vagyis az ágazat nincs felkészülve a lehetőségek kihasználására, és arra sem, hogy a jövőben bekövetkező veszélyeket, fenyegetettségeket kivédje.
A következőkben bemutatjuk a baromfiágazat KFÉM mátrixát, amelyet a sertéságazatra dolgoztunk ki, majd adaptáltunk a baromfi szektorra (2. táblázat).
A KFÉM értéke 1,9376 lett, ami jóval az átlag alatti mutatószám. Ez összességében azt mutatja, hogy jelenleg a baromfi ágazat nincs felkészülve a külső környezet kihívásaira, veszélyeire, a lehetőségeket pedig nem képes kihasználni. E summázott megállapítás az ágazat stratégiai választásánál lesz mérvadó, amikor is arra teszünk javaslatot, hogy milyen lépéseket tegyünk mindezek kivédésére.
2. táblázat. A baromfi termékpálya Külső Faktor Értékelő Mátrixa
Forrás: Bartha A. feldolgozása alapján, saját szerkesztés
A belső környezet értékelése
A külső környezet elemzésével párhuzamosan a belső elemzéseket is el kell végezni. A belső elemzésre is több eljárás áll rendelkezésre, melyekből a Kulcsfontosságú Belső Tényezők elemzése, valamint a Belső Faktor Értékelő Mátrix eljárásokat (BFÉM) emeljük ki.
A belső elemzés egy ágazat vizsgálatánál kiterjedhet a teljes vertikum szereplőire, illetve tevékenységére. Egy adott állattenyésztési ágazat esetében például vizsgálhatjuk a genetikai adottságokat, a fajtaösszetételt, a takarmányozást, annak korszerűségét, az alkalmazott technológiát, az állat-egészségügyi helyzetet, a humán erőforrás ellátottságát, a termékfeldolgozást, a marketing és kereskedelem jelenlegi helyét, szerepét, az integráció és a szerveződés mélységét, a szaktanácsadás, a szakhatósági szabályozás, illetve az érdekképviseletek szerepét az ágazat belső életében. A belső elemzés mindig a jelenre épít, mindig a jelenben vizsgál, és azt értékeli, hogy a szervezet/ágazat e tényezők közül hol rendelkezik előnyökkel, illetve hátrányokkal. A jelen belső elemzése is – csak úgy, mint a külső faktorértékek estében – mindig a missziónak és a víziónak alárendelten kell, hogy történjen.
Ha egy szervezet, vállalkozás belső tényezőit értékeljük, akkor az ún. Kulcsfontosságú Belső Tényezők módszerét alkalmazhatjuk. A vizsgálatot egy vállalkozás esetében a 2. ábra szerint indokolt kiterjeszteni.
Az értékelés, elemzés itt is számos tényezőt foglal magába. Amit ismételten hangsúlyozni kell: a belső értékelés mindig a jelenre vonatkozik, azt elemzi, hogy a szervezet a küldetésében, jövőképében rögzítetteknek, az elérendő céloknak megfelelően milyen előnyökkel vagy hátrányokkal rendelkezik. A továbbiakban a baromfiágazat erősségeit és gyengeségeit mutatjuk be. A hozott példa elsősorban szemléltető jellegű (3. táblázat).
Az előnyök és hátrányok számbavétele különböző lehet egy vállalat és egy ágazat esetében. A vállalat esetében a 2. ábrán felsorolt szempontrendszer alapján indokolt mérlegelni, más viszont egy ágazati elemzés, ahol a 3. táblázatban kiemelt tényezőkre érdemes koncentrálni. Azáltal, hogy az előnyöket és a hátrányokat sorra rögzítettük, ismét egy lépést tettünk a helyes stratégia kialakításának irányába. A küldetésben megfogalmazottak elérése, megtartása érdekében a jelenlegi előnyök megtartása és a hátrányok felszámolása jelentheti az üdvözítő megoldást.
2. ábra. A kulcsfontosságú belső tényezők értékelése
Forrás: Saját összeállítás
Az előnyök és hátrányok számszerűsítése
A számszerűsíthetőség fontos metódusa a külső faktorértékelő mátrixhoz hasonlóan a Belső Faktor Értékelő Mátrix, amelyben az ágazat belső tényezőit, ebben az esetben is az előnyöket és hátrányokat egyetlen számmal fejezzük ki.
3. táblázat. A baromfiágazat előny-hátrány mátrixa
Forrás: Bartha A. (2010) adatgyűjtése alapján, saját feldolgozás
A Belső Faktor Értékelő Mátrixot a KFÉM-hez hasonló metódussal kell felvenni. Itt is elsőként számba kell venni azt a 10–20 jelentős belső faktort, amely a szervezetben/ágazatban előnyként, illetve hátrányként jelentkezik. Indokolt használni, százalékot, hányadost, összehasonlító adatokat. Amikor ezeket számba vettük, minden egyes előnyhöz, hátrányhoz súlyt rendelünk 0-tól 1-ig. A nulla a kevésbé fontos, az egy a rendkívül fontos. A súly a relatív fontosságát mutatja annak, hogy a szervezet/ágazat sikeres legyen az élelmiszergazdaságban. Ebben az esetben is a súlyok összege 1 kell, hogy legyen. Ezt követően ismét rangsorolás következik 1-től 4-ig. Minden belső faktort rangsorolunk, ami azt jelzi, hogy a szervezet/ágazat jelenleg mennyire erős vagy gyenge a stratégiai vízió és misszió megvalósításában. A nagyon erős a 4-es, a 3-as az erős, a 2-es a gyenge, az 1-es pedig a nagyon gyenge értéket képviseli. Ezt követően kiszámoljuk a súlyozott értéket, és összegzéssel megállapítjuk a BFÉM mutatóját. Jelen esetben is az eredmények összege egy és négy között változik, az 1 azt mutatja, hogy az ágazat hátrányai a stratégiai célkitűzésben megfogalmazott missziónak és víziónak nem felelnek meg. A 4-hez közeli értékek viszont jelzik, hogy a jelenlegi belső környezet támogatja a célkitűzések elérését.
A baromfi termékpálya belső faktor értékelő mátrixát a 4. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat szerint a Belső Faktor Értékelő Mátrix összevont értéke 1,995 lett, ami arra utal, hogy jelenleg a baromfiágazat küldetésében és víziójában megfogalmazottaknak a „jövőben prosperáló, a fenntartható fejlődés igényeit kielégítő az egészséges táplálkozást elősegítő ágazat” nem felel meg.
4. táblázat. A baromfi termékpálya belső faktor értékelő mátrixa
Forrás: Bartha A.(2010) feldolgozása alapján saját feldolgozás
A külső és belső értékelő mátrix eredményének összevonása az úgynevezett külső-belső értékelő mátrixon ábrázolható, amely stratégiai döntéseket, célkitűzéseket alapozhat meg. Ezt mutatja be a 3. ábra.
3. ábra. Külső/belső döntés-előkészítő mátrix
Forrás: David (2007) alapján saját szerkesztés
A 3. ábrán a külső-belső mátrix látható, amelyben az átló mentén a választást tüntettük fel, tőle balra a fejlesztés lehetőségét, jobbra pedig a leépítés és visszavonulás javaslatait láthatjuk. Egyértelmű, hogy a magas külső faktor egy magas belső faktor eredményével párosulva a fejlesztést javasolja, indukálja. Ezzel ellentétes az, amikor mindkét faktor, mind a külső, mind a belső faktorok súlyozott összege az 1-hez közelít, ami a visszavonulás, a leépítés stratégiáját célozza meg.
Mintapéldánkban mind a külső, mind a belső értékelő mátrix eredménye 1,9 körüli, ami arra mutat rá, hogy jelen helyzetben a baromfiágazat nincs felkészülve a jövő veszélyeire, nem tudja kihasználni a lehetőségeket, a jelenlegi hátrányok, és előnyök összevont standardizált összege pedig azt mutatja, hogy a mostani állapot fenntartása esetén inkább a leépítés, mintsem a fejlesztés indokolt az ágazatban. (Természetesen ez csak egy mintapélda, nehogy valaki ezt idézze akkor, amikor a baromfiágazat versenyképességét hivatott elemezni!)
Hogyan tudjuk feltárni akár a fejlesztésnek, akár a leépítésnek az egymásra épülő elemeit? Ehhez nyújt segítséget a problémafa, illetve célfa logikai elemzési módszer használata, amely módszereket a következő cikkünkben ismertetjük.
2011. január 26.
