Nemzeti szólamok helyett likviditást javító intézkedéseket
Agrárstratégia | Forrás: AgrárHírek
„Az elmondottakból világosan látszik, hogy a Miniszter Úr nem ismeri a tárca költségvetését, hisz ahányszor megszólal, annyiféle számot mond” – reagált Fazekas Sándor interjújára Gőgös Zoltán, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő.
„Ha igaz, hogy a támogatás 130 milliárddal növekszik, akkor miért kellett a tej- és a dohányágazat támogatását 8 milliárddal csökkenteni, miért kellett a határon túli gazdaszervezetek, az oktatás, a kutatás forrásait megnyirbálni.
A kistermelői közvetlen értékesítésről annyit, hogy fontos lenne, hogy a miniszter az érintettekkel is beszéljen, ne csak a kommunikációs csapatára hallgasson, mert ha ezt tenné, tudná, hogy a termelők szempontjából rosszabb rendelet született, mint a korábbi, senki nem érti ugyanis, hogy az értékesítés területi határát miért kellett a régiós mértékről 30 km-re csökkenteni.
Arról is beszélhetne Miniszter úr, hogy miért nem fizettek kárenyhítési előleget, pedig megígérték.
A siker propagandával ellentétében az ágazat soha nem látott nehézségekkel küzd, a kukorica egy része a földön van, az őszi vetések legalább 20%-a kipusztul, ami megmarad, attól sem lehet már jó termést várni.
A válságot nem nemzeti szólamokkal és 10 évre szóló stratégiával, hanem azonnali likviditást javító intézkedésekkel lehet kezelni.
Most nem az a kérdés, hogy hajlandóak lesznek-e fiatalok 3-4 gyereket vállalni, hogy állami földeket művelhessenek, hanem az, hogy akik most a gazdálkodásból élnek, miből vesznek gázolajat, aminek az ára az egekben van, miből vesznek a tavaszi munkákhoz vetőmagot, műtrágyát, egyáltalán mit kezdenek azzal a közel egymillió hektár földdel, ami vagy víz alatt van, vagy művelhetetlen.
Ajánljuk figyelmébe miniszter úrnak a 2009-es év intézkedéseit, amikor 200 milliárddal megemelt támogatást kaptak a gazdák, amikor többféle fizetési problémákat javító hitel állt rendelkezésükre egy olyan évben, amikor a bajok kisebbek voltak mint jelenleg.”
A kistermelői közvetlen értékesítésről annyit, hogy fontos lenne, hogy a miniszter az érintettekkel is beszéljen, ne csak a kommunikációs csapatára hallgasson, mert ha ezt tenné, tudná, hogy a termelők szempontjából rosszabb rendelet született, mint a korábbi, senki nem érti ugyanis, hogy az értékesítés területi határát miért kellett a régiós mértékről 30 km-re csökkenteni.
Arról is beszélhetne Miniszter úr, hogy miért nem fizettek kárenyhítési előleget, pedig megígérték.
A siker propagandával ellentétében az ágazat soha nem látott nehézségekkel küzd, a kukorica egy része a földön van, az őszi vetések legalább 20%-a kipusztul, ami megmarad, attól sem lehet már jó termést várni.
A válságot nem nemzeti szólamokkal és 10 évre szóló stratégiával, hanem azonnali likviditást javító intézkedésekkel lehet kezelni.
Most nem az a kérdés, hogy hajlandóak lesznek-e fiatalok 3-4 gyereket vállalni, hogy állami földeket művelhessenek, hanem az, hogy akik most a gazdálkodásból élnek, miből vesznek gázolajat, aminek az ára az egekben van, miből vesznek a tavaszi munkákhoz vetőmagot, műtrágyát, egyáltalán mit kezdenek azzal a közel egymillió hektár földdel, ami vagy víz alatt van, vagy művelhetetlen.
Ajánljuk figyelmébe miniszter úrnak a 2009-es év intézkedéseit, amikor 200 milliárddal megemelt támogatást kaptak a gazdák, amikor többféle fizetési problémákat javító hitel állt rendelkezésükre egy olyan évben, amikor a bajok kisebbek voltak mint jelenleg.”
2011. január 05.
