Fele annyi bor termett, mégis nőttek az eladások
Piaci információk | Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatai szerint Magyarország bortermelése 1,65 millió hektoliter volt 2010-ben az előző év 3,4 millió hektoliter termésével szemben. Az idén ennél jobb termésre számíthatunk, az első tél végi állapotfelmérések szerint a szőlőültetvények jól vészelték át a telet. A belföldön termelt borok értékesítése 2011 első két hónapjában 32%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Mind a fehér, mind a vörös és rozé borok eladása nőtt, 22, illetve 42%-kal. A fehér asztali borok értékesítése 20%-kal, a fehér tájboroké 26%-kal nőtt.
ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSPIACI JELENTÉS
Megjelent a belföldi kígyóuborka
A 9-10. héten a tárolási és a primőr belföldi karalábé ára egyaránt 9%-kal nőtt. Az egy évvel korábbihoz képest ez a tárolásinál 111%-kal, a primőr (darabosan értékesített) terméknél pedig 20%-kal magasabb árat jelentett. Külpiaciként olasz árut lehetett kapni (128 Ft/db).
A belföldi karalábé ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A magyar kínai kel termelői ára 310 Ft/kg volt a 10. héten, amely 80%-kal magasabb az elmúlt évek ugyanezen heti átlagánál.
A belföldi kínai kel termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A bőséges görög és a spanyol kínálat mellett, minimális mennyiségben megjelent a belföldi kígyóuborka, 400 Ft/kg-os áron.
Kismértékben csökkent a spanyol (365 Ft/kg) és az olasz (370 Ft/kg) cukkini ára. A hazai termék megjelenése – a korábbi évek tapasztalatai alapján – a 15. hét körül várható.
A sóska termelői ára 550 Ft/kg, a spenóté lényegesen alacsonyabb, 400 Ft/kg.
A belföldi sárgarépa ára 41%-kal meghaladja, a pertrezselyemgyökéré (435 Ft/kg) azonban 20%-kal elmarad az egy évvel korábbitól. A választékbővítő belga sárgarépát 150 Ft/kg áron kínálják, petrezselyemgyökérből viszont nincs külpiaci.
A belföldi sárgarépa termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A 9-10. héten a külpiaci gyümölcsfélék felhozatalát alma, körte, szilva, földieper, csemegeszőlő, a héjas gyümölcsűek különböző fajai, illetve a déligyümölcsök széles választéka jellemezte. A dél-afrikai csemegeszőlő jelenlegi 985 Ft/kg-os ára 36%-kal, a brazil zöld citromé (975 Ft/kg) 65%-kal, az olasz körtéé 45%-kal emelkedett a tavalyi évihez képest. A többi importból származó gyümölcsnél ennél lényegesen kisebb mértékben nőttek az árak ebben az évben.
Kisebb körtekínálat, magasabb árak
A világ alma-körte szövetségének (WAPA) adatai szerint az EU körtetermése 16%-kal, 2,18 millió tonnára csökkent 2010-ben. A vezető körtetermelő Olaszországban 22%-kal, 672 ezer tonnára esett a termés. Az európai vezető körtefajta „Conference” termése 15%-kal, 762 ezer tonnára csökkent. A piaci igényekhez képest lényegesen kevesebb (-27%) a „Fétel apát” fajtából van.
Körtéből nagyobb import várható a déli féltekéről. A déli félteke körtetermése 12%-kal, 1,39 millió tonnára csökkent, elsősorban a vezető körtetermelő Argentína 14%-os terméskiesése (770 ezer tonna) következtében.
A körte készlete néhány tagállamban (tonna)
Forrás: WAPA
Az EU-ban az előző évi kisebb termés hatására a 2011. év elején emelkedett a körte termelői ára. Spanyolországban ugyanakkor csökkentek az árak a 2%-kal nagyobb termés, illetve lényegesen nagyobb készletek miatt.
A körte termelői ára néhány EU tagállamban
Forrás: EU Bizottság
A kedvezőtlen időjárás, valamint az „alternancia” jelenség következtében Magyarországon is kevesebb körte termett 2010-ben. A Fruitveb és a WAPA adatai szerint a körtetermés 11%-kal, 36 ezer tonnára csökkent 2010-ben, ami még így is nagyobb az elmúlt három év átlagánál.
A hazai körtetermesztés fajtaszerkezete eltér az unióstól. A magyarországi körteültetvények fajtaválasztéka csökkent, legnagyobb arányban „Bosc kobak/Alexander” fajtát termesztenek, az EU-ban közkedvelt „Conference” fajta csak 8%-ot tesz ki.
A Zala megyei Gyümölcskert Zrt. szakemberei szerint keresett a magyar körte. A finn és az osztrák piac mellett nagy érdeklődés mutatkozott a cseh és a szlovén áruházláncok részéről is. A korábbi években a jég komoly károkat okozott a zalai ültetvényben, ezért a gazdaság vezetése egy jégágyú vásárlása mellett döntött. A jégverés elleni védekezésnek ez a belga fejlesztésű eszköze még nem túl elterjedt Magyarországon, ugyanakkor 2010-ben vélhetően ennek is köszönhető, hogy nem volt jégkár.
A körte fagyérzékeny, vízigényes növény, ezért indokolt növelni az öntözött területek arányát. Emellett a magyar körtetermesztés versenyképesebbé tételéhez a hazai termésátlagot közelíteni kellene az uniós szinthez, elérve legalább a 18-20 tonna/hektár hozamot. A körtetermesztők 2010 májusától ismét igényelhették az ültetvénytelepítési- és korszerűsítési támogatást.
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában a belföldi körte mellett jelen van a külpiaci termék is. Az import körte mennyisége a hazai termésnek általában 2-5%-át teszi ki. A KSH adati szerint 2010-ben a friss körte behozatal 66%-kal 731,9 ezer tonnára csökkent. Olaszországból 70%-kal kevesebb (206 tonna), Spanyolországból ugyanakkor 56%-kal több (48 tonna) körte érkezett.
A friss körte és birs külkereskedelme (tonna)
Forrás: KSH
A körtét jellemzően belpiacon értékesítik, csak a termés elenyésző hányadát exportálják. A kivitel 23%-kal (264,3 tonna) nőtt 2010-ben, amelynek döntő hányada (117 tonna) Finnországba irányult.
A 2010-ben betakarított körte termelői ára 11,6%-kal emelkedett 2010-ben. Ezen belül a „Vilmos” körte (augusztus-december) termelői ára 10%-kal, a többi fajtáé (július-december) 13%-kal emelkedett. A Budapesti Nagybani Piacon 2011. 1-10. hetén a körte termelői ára 24%-kal (331 Ft/kg) volt magasabb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A körte ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában, a tárolási időszakban az import (belga, olasz, spanyol, argentin, dél-afrikai) termékek nagykereskedelmi ára 15%-kal volt magasabb (357 Ft/kg) 2011 első tíz hetében az előző év azonos időszakához képest. Így a belföldi és a külpiaci körte ára között szűkült a különbség, és az import terméket csak 8%-kal kínálták magasabb áron a belföldinél.
A vizsgált budapesti fogyasztói piacokon az árak követték a Budapesti Nagybani Piac tendenciáját. A körte fogyasztói ára ugyanakkor nagyobb mértékben (30-47%-kal) nőtt, mint a Budapesti Nagybani Piacon a termelői ár.
A belföldi körte fogyasztói ára néhány budapesti fogyasztói piacon (Ft/kg)
Forrás: AKI PÁIR
1. táblázat
Néhány I. osztályú, belföldi zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
A teljes adatbázis megtekinthető a www.aki.gov.hu oldalon
Forrás: AKI PÁIR
2. táblázat
Az Unióból és a harmadik országokból származó, I. osztályú zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó ára a Budapesti Nagybani Piacon
A teljes adatbázis megtekinthető a www.aki.gov.hu oldalon
Forrás: AKI PÁIR
3. táblázat
Zöldség és gyümölcs árak a poznani, a bécsi és a hamburgi nagybani piacon
Ft/kg
* Ft/db.
Forrás: www.bbrr.serwery.pl/wgro, www.magwien.gv.at, www.marktundpreis.de
BORPIACI INFORMÁCIÓK
Magyarország borpiaca 2011 első két hónapjában
Magyarország bortermelése 1,65 millió hektoliter volt 2010-ben a HNT (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) adatai szerint, szemben az előző év 3,4 millió hektoliter termésével. Az idén ennél jobb termésre számíthatunk, mivel a tavalyi év szélsőséges időjárása harminc-harmincöt évenként fordul elő. Az első tél végi állapotfelmérések szerint a szőlőültetvények jól vészelték át a telet, a rügyekben nem keletkezett nagy fagykár. A belvíz okozta károk mértékét azonban még nem lehet pontosan tudni. Az alacsonyabban fekvő területeken a rendkívüli csapadékmennyiség következtében a szőlőrügyek gyengén fejlettek, a bennük található fürtkezdemény csak fele, vagy harmada a szokásosnak. Ezért különösen oda kell figyelni a metszésnél, hogy kellő mennyiségű fürt legyen majd a tőkéken. A tőkék metszését megkezdték a szőlőültetvényekben. A metszést követően rendkívüli fontosságú a tél végi lemosó permetezés, ugyanis a közepes telet a kártevők egy része átvészelhette. Ha a fagyosszentek nem tesznek kárt a szőlőkben és nem lesz jelentős mennyiségű csapadék, akkor bizakodhatunk a jó termésben. A tavalyi év időjárása is azt igazolta, hogy a jövőben magas fokon rezisztens szőlőfajták nemesítésére lesz szükség, amelyek járvány idején sem igényelnek védelmet a fő gombabetegségekkel szemben. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti Borászati Kutatóintézetében végzett nemesítő munka eredményeként 3-4 év múlva bővülhet az ellenálló fajták választéka.
A PÁIR adatai szerint a belföldön termelt borok értékesítése 2011 első két hónapjában 32%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Mind a fehér, mind a vörös és rozé borok eladása nőtt, 22, illetve 42%-kal. A fehér asztali borok értékesítése 20%-kal, a fehér tájboroké 26%-kal nőtt. A vörös és rozé borok közül az asztali borok forgalma csaknem duplája volt az egy évvel korábbinak, a tájborok eladása azonban 1,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az asztali és tájborok feldolgozói értékesítési ára 3%-kal emelkedett 2011. január-február időszakában, ami a fehérborok 5%-os, illetve a vörös és rozé borok 1%-os áremelkedéséből adódott. Az értékesítési ár minden általunk vizsgált bor kategóriában növekedést mutatott.
A belföldi borok értékesített mennyiségének és feldolgozói értékesítési árának változása
(2011. I-II. /2010. I-II.)
Forrás: AKI PÁIR
1.táblázat
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
1. ábra
A belföldön termelt fehér asztali borok értékesített mennyisége
Forrás: AKI PÁIR
2. ábra
A belföldön termelt fehér asztali borok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
3. ábra
A belföldön termelt fehér tájborok értékesített mennyisége
Forrás: AKI PÁIR
4. ábra
A belföldön termelt fehér tájborok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
5. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok értékesített mennyisége
Forrás: AKI PÁIR
6. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
7. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé tájborok értékesített mennyiség
Forrás: AKI PÁIR
8. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé tájborok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
Készítette:
Isépy Anett
isepy.anett@aki.gov.hu
Varga Viktória
varga.viktoria@aki.gov.hu
Szente-Orbán Csaba
szente-orban.csaba@aki.gov.hu
Ecsediné Wanek Zsuzsanna
wanek.zsuzsa@aki.gov.hu
Megjelent a belföldi kígyóuborka
A 9-10. héten a tárolási és a primőr belföldi karalábé ára egyaránt 9%-kal nőtt. Az egy évvel korábbihoz képest ez a tárolásinál 111%-kal, a primőr (darabosan értékesített) terméknél pedig 20%-kal magasabb árat jelentett. Külpiaciként olasz árut lehetett kapni (128 Ft/db).
A belföldi karalábé ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A magyar kínai kel termelői ára 310 Ft/kg volt a 10. héten, amely 80%-kal magasabb az elmúlt évek ugyanezen heti átlagánál.
A belföldi kínai kel termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A bőséges görög és a spanyol kínálat mellett, minimális mennyiségben megjelent a belföldi kígyóuborka, 400 Ft/kg-os áron.
Kismértékben csökkent a spanyol (365 Ft/kg) és az olasz (370 Ft/kg) cukkini ára. A hazai termék megjelenése – a korábbi évek tapasztalatai alapján – a 15. hét körül várható.
A sóska termelői ára 550 Ft/kg, a spenóté lényegesen alacsonyabb, 400 Ft/kg.
A belföldi sárgarépa ára 41%-kal meghaladja, a pertrezselyemgyökéré (435 Ft/kg) azonban 20%-kal elmarad az egy évvel korábbitól. A választékbővítő belga sárgarépát 150 Ft/kg áron kínálják, petrezselyemgyökérből viszont nincs külpiaci.
A belföldi sárgarépa termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A 9-10. héten a külpiaci gyümölcsfélék felhozatalát alma, körte, szilva, földieper, csemegeszőlő, a héjas gyümölcsűek különböző fajai, illetve a déligyümölcsök széles választéka jellemezte. A dél-afrikai csemegeszőlő jelenlegi 985 Ft/kg-os ára 36%-kal, a brazil zöld citromé (975 Ft/kg) 65%-kal, az olasz körtéé 45%-kal emelkedett a tavalyi évihez képest. A többi importból származó gyümölcsnél ennél lényegesen kisebb mértékben nőttek az árak ebben az évben.
Kisebb körtekínálat, magasabb árak
A világ alma-körte szövetségének (WAPA) adatai szerint az EU körtetermése 16%-kal, 2,18 millió tonnára csökkent 2010-ben. A vezető körtetermelő Olaszországban 22%-kal, 672 ezer tonnára esett a termés. Az európai vezető körtefajta „Conference” termése 15%-kal, 762 ezer tonnára csökkent. A piaci igényekhez képest lényegesen kevesebb (-27%) a „Fétel apát” fajtából van.
Körtéből nagyobb import várható a déli féltekéről. A déli félteke körtetermése 12%-kal, 1,39 millió tonnára csökkent, elsősorban a vezető körtetermelő Argentína 14%-os terméskiesése (770 ezer tonna) következtében.
A körte készlete néhány tagállamban (tonna)
Forrás: WAPA
Az EU-ban az előző évi kisebb termés hatására a 2011. év elején emelkedett a körte termelői ára. Spanyolországban ugyanakkor csökkentek az árak a 2%-kal nagyobb termés, illetve lényegesen nagyobb készletek miatt.
A körte termelői ára néhány EU tagállamban
Forrás: EU Bizottság
A kedvezőtlen időjárás, valamint az „alternancia” jelenség következtében Magyarországon is kevesebb körte termett 2010-ben. A Fruitveb és a WAPA adatai szerint a körtetermés 11%-kal, 36 ezer tonnára csökkent 2010-ben, ami még így is nagyobb az elmúlt három év átlagánál.
A hazai körtetermesztés fajtaszerkezete eltér az unióstól. A magyarországi körteültetvények fajtaválasztéka csökkent, legnagyobb arányban „Bosc kobak/Alexander” fajtát termesztenek, az EU-ban közkedvelt „Conference” fajta csak 8%-ot tesz ki.
A Zala megyei Gyümölcskert Zrt. szakemberei szerint keresett a magyar körte. A finn és az osztrák piac mellett nagy érdeklődés mutatkozott a cseh és a szlovén áruházláncok részéről is. A korábbi években a jég komoly károkat okozott a zalai ültetvényben, ezért a gazdaság vezetése egy jégágyú vásárlása mellett döntött. A jégverés elleni védekezésnek ez a belga fejlesztésű eszköze még nem túl elterjedt Magyarországon, ugyanakkor 2010-ben vélhetően ennek is köszönhető, hogy nem volt jégkár.
A körte fagyérzékeny, vízigényes növény, ezért indokolt növelni az öntözött területek arányát. Emellett a magyar körtetermesztés versenyképesebbé tételéhez a hazai termésátlagot közelíteni kellene az uniós szinthez, elérve legalább a 18-20 tonna/hektár hozamot. A körtetermesztők 2010 májusától ismét igényelhették az ültetvénytelepítési- és korszerűsítési támogatást.
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában a belföldi körte mellett jelen van a külpiaci termék is. Az import körte mennyisége a hazai termésnek általában 2-5%-át teszi ki. A KSH adati szerint 2010-ben a friss körte behozatal 66%-kal 731,9 ezer tonnára csökkent. Olaszországból 70%-kal kevesebb (206 tonna), Spanyolországból ugyanakkor 56%-kal több (48 tonna) körte érkezett.
A friss körte és birs külkereskedelme (tonna)
Forrás: KSH
A körtét jellemzően belpiacon értékesítik, csak a termés elenyésző hányadát exportálják. A kivitel 23%-kal (264,3 tonna) nőtt 2010-ben, amelynek döntő hányada (117 tonna) Finnországba irányult.
A 2010-ben betakarított körte termelői ára 11,6%-kal emelkedett 2010-ben. Ezen belül a „Vilmos” körte (augusztus-december) termelői ára 10%-kal, a többi fajtáé (július-december) 13%-kal emelkedett. A Budapesti Nagybani Piacon 2011. 1-10. hetén a körte termelői ára 24%-kal (331 Ft/kg) volt magasabb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A körte ára a Budapesti Nagybani Piacon
Forrás: AKI PÁIR
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában, a tárolási időszakban az import (belga, olasz, spanyol, argentin, dél-afrikai) termékek nagykereskedelmi ára 15%-kal volt magasabb (357 Ft/kg) 2011 első tíz hetében az előző év azonos időszakához képest. Így a belföldi és a külpiaci körte ára között szűkült a különbség, és az import terméket csak 8%-kal kínálták magasabb áron a belföldinél.
A vizsgált budapesti fogyasztói piacokon az árak követték a Budapesti Nagybani Piac tendenciáját. A körte fogyasztói ára ugyanakkor nagyobb mértékben (30-47%-kal) nőtt, mint a Budapesti Nagybani Piacon a termelői ár.
A belföldi körte fogyasztói ára néhány budapesti fogyasztói piacon (Ft/kg)
Forrás: AKI PÁIR
1. táblázat
Néhány I. osztályú, belföldi zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
A teljes adatbázis megtekinthető a www.aki.gov.hu oldalon
Forrás: AKI PÁIR
2. táblázat
Az Unióból és a harmadik országokból származó, I. osztályú zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó ára a Budapesti Nagybani Piacon
A teljes adatbázis megtekinthető a www.aki.gov.hu oldalon
Forrás: AKI PÁIR
3. táblázat
Zöldség és gyümölcs árak a poznani, a bécsi és a hamburgi nagybani piacon
Ft/kg
* Ft/db.
Forrás: www.bbrr.serwery.pl/wgro, www.magwien.gv.at, www.marktundpreis.de
BORPIACI INFORMÁCIÓK
Magyarország borpiaca 2011 első két hónapjában
Magyarország bortermelése 1,65 millió hektoliter volt 2010-ben a HNT (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) adatai szerint, szemben az előző év 3,4 millió hektoliter termésével. Az idén ennél jobb termésre számíthatunk, mivel a tavalyi év szélsőséges időjárása harminc-harmincöt évenként fordul elő. Az első tél végi állapotfelmérések szerint a szőlőültetvények jól vészelték át a telet, a rügyekben nem keletkezett nagy fagykár. A belvíz okozta károk mértékét azonban még nem lehet pontosan tudni. Az alacsonyabban fekvő területeken a rendkívüli csapadékmennyiség következtében a szőlőrügyek gyengén fejlettek, a bennük található fürtkezdemény csak fele, vagy harmada a szokásosnak. Ezért különösen oda kell figyelni a metszésnél, hogy kellő mennyiségű fürt legyen majd a tőkéken. A tőkék metszését megkezdték a szőlőültetvényekben. A metszést követően rendkívüli fontosságú a tél végi lemosó permetezés, ugyanis a közepes telet a kártevők egy része átvészelhette. Ha a fagyosszentek nem tesznek kárt a szőlőkben és nem lesz jelentős mennyiségű csapadék, akkor bizakodhatunk a jó termésben. A tavalyi év időjárása is azt igazolta, hogy a jövőben magas fokon rezisztens szőlőfajták nemesítésére lesz szükség, amelyek járvány idején sem igényelnek védelmet a fő gombabetegségekkel szemben. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti Borászati Kutatóintézetében végzett nemesítő munka eredményeként 3-4 év múlva bővülhet az ellenálló fajták választéka.
A PÁIR adatai szerint a belföldön termelt borok értékesítése 2011 első két hónapjában 32%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Mind a fehér, mind a vörös és rozé borok eladása nőtt, 22, illetve 42%-kal. A fehér asztali borok értékesítése 20%-kal, a fehér tájboroké 26%-kal nőtt. A vörös és rozé borok közül az asztali borok forgalma csaknem duplája volt az egy évvel korábbinak, a tájborok eladása azonban 1,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az asztali és tájborok feldolgozói értékesítési ára 3%-kal emelkedett 2011. január-február időszakában, ami a fehérborok 5%-os, illetve a vörös és rozé borok 1%-os áremelkedéséből adódott. Az értékesítési ár minden általunk vizsgált bor kategóriában növekedést mutatott.
A belföldi borok értékesített mennyiségének és feldolgozói értékesítési árának változása
(2011. I-II. /2010. I-II.)
Forrás: AKI PÁIR
1.táblázat
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
1. ábra
A belföldön termelt fehér asztali borok értékesített mennyisége
Forrás: AKI PÁIR
2. ábra
A belföldön termelt fehér asztali borok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
3. ábra
A belföldön termelt fehér tájborok értékesített mennyisége
Forrás: AKI PÁIR
4. ábra
A belföldön termelt fehér tájborok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
5. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok értékesített mennyisége
Forrás: AKI PÁIR
6. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
7. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé tájborok értékesített mennyiség
Forrás: AKI PÁIR
8. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé tájborok feldolgozói értékesítési ára
Forrás: AKI PÁIR
Készítette:
Isépy Anett
isepy.anett@aki.gov.hu
Varga Viktória
varga.viktoria@aki.gov.hu
Szente-Orbán Csaba
szente-orban.csaba@aki.gov.hu
Ecsediné Wanek Zsuzsanna
wanek.zsuzsa@aki.gov.hu
2011. március 19. | Kapcsolódó anyagok: https://pair.aki.gov.hu
